Ilyen magasnak kell lenned, hogy felülhess

Annyi minden történik. A turné gépezet elkezdett csikorogni és zümmögni, és amennyire tudtam, becsomagoltam az életem egy kerekes bőröndbe és egy hátizsákba. Felkapaszkodtam a vonatra, és nem leszek itthon egy hónapig és két napig, a turné augusztus végéig tart. Repülőkön leszek, és turnébuszokon, és hotelszobákban. Július végén újra találkozom Amandával, együtt leszünk 8 napot a San Diego Comic Con és a kanadai aláíró körút között. Aztán szeptember végén megint együtt töltünk néhány napot, miután hazajön Ausztráliából és mielőtt még mindketten különböző irányokba megyünk tovább.

Megpróbálom majd a blogomat arra használni, hogy tájékoztassalak, mi történik éppen.

Az Óceán az út végén egy hét múlva jön ki, és idegesebb vagyok miatta, mint bármelyik korábbi könyvem miatt.
A Guardian most tette ki a prológust: http://www.guardian.co.uk/books/2013/jun/10/extract-ocean-end-lane-neil-gaiman

Annyi cikk, és interjú és ajánlás. Nem várható el, hogy mindet elolvasd. Még tőlem sem várható el, hogy mindet elolvassam.

A legjobban az olyan könyvajánlókat szeretem, mint ezt itt a PopMatters-től, ami semmit nem mond arról, hogy miről szól a könyv, viszont annál többet arról, milyen érzés olvasni: http://www.popmatters.com/pm/review/172252-the-ocean-at-the-end-of-the-lane-by-neil-gaiman/

Egyszerűen megmondva, az Óceán az út végén, Gaiman legjobban megírt könyve. A könyv lírai, látszik rajta a mesterségbeli tudás, az összpontosítás és nagyon mélyre ás a gyermekkorban és az emlékekben. Ezen kívül elég rémisztő - mintha Truman Capote (Amerikai író, többek között az Álom luxuskivitelben írója. Lettie) történeteit Stephen King mondaná el.

A Den of Geek ajánlója: http://www.denofgeek.com/books-comics/neil-gaiman/25898/neil-gaimans-the-ocean-at-the-end-of-the-lane-review

A Coraline-hoz és A temetők könyvéhez hasonlóan, felmerül a kérdés, hogy gyerekeknek való ez a könyv? Mindenesetre nem gyermekkönyvként került forgalomba. Olvasva a könyv néhány rémálomszerű jelenetét, és tekintve a cselekményben megjelenő családon belüli erőszakot, ami megakad a regény torkán, mint egy ezüst shiling, (az érmék visszatérő elemek Gaiman-nél) könnyű rájönnünk, hogy miért.

Ha a könyv nem csak felnőtteknek szól, és nem is igazán gyerekeknek, kell lennie egy rugalmas korú csoportnak, akiknek íródott. Talán buta dolog ilyet mondani egy könyvről, de az Óceán az út végén az olvasóknak íródott. Olyan embereknek, akiknek a könyv érzéstelenítő, társ és oktató. Ha te ilyen vagy, bele akarsz majd gázolni, ellepi majd a bokádat, a térdedet és a válladat, amíg végül teljesen elmerülsz benne.

Ez egy interjú velem, a könyvről, Joe Hill-el. Ha nem akarod elspoilerezni a történetet, jelöld meg, és gyere vissza akkor, ha már elolvastad a könyvet. A végén megosztok egy palacsinta receptet is: http://www.omnivoracious.com/2013/06/uncharted-waters-joe-hill-explores-neil-gaimans-the-ocean-at-the-end-of-the-lane.html

Szóval, itt van Az óceán az út végén – egy ellenállhatatlan alkotás a képzeletről, egy csendesen pusztító remekmű, és Gaiman legszemélyesebb regénye. Lehetőségem nyílt rá, hogy beszélgessek vele róla. Jöjjön néhány dolog, amiről beszéltünk:

Egy kedves interjú Tim Martin-al a Telegraph-ban: http://www.telegraph.co.uk/culture/books/10091579/Neil-Gaiman-I-wanted-to-write-my-wife-a-story.html

     

És egy interjú, ami inkább az egész évemről szól, mint a könyvről, az Independent-ben, David Barnett-el: http://www.independent.co.uk/arts-entertainment/books/features/neil-gaiman-interview-the-year-of-living-crazily-8650672.html

Nagyon felnőtt témák jelennek meg a könyvben, amik nyilvánvalóak az olvasóknak, viszont túlnőnek a főszereplőn. A gyerekek körében népszerű szerzőként vajon aggódott-e, hogy a fiatalabb korosztály is el akarja majd olvasni a könyvet?

„Ez nem egy gyerekkönyv, de néhány fiatalabb olvasó talán azt gondolja, kész rá. Ezért kezdtem a könyvet néhány igazán száraz fejezettel. Ez olyan, hogy ’ha eljutottál eddig, akkor talán kész vagy a többire is’.” Mosolyog és magasra tartja a kezét tenyérrel lefelé. „Ilyen magasnak kell lenned, hogy felülhess.” 

Rendben. Vissza a munkához. Vissza a valóságba.